„Egyszer volt, hol nem volt, volt egy iskola. Ebben az oktatási rengetegben volt egy kalandvágyó ötödikes osztály, benne néhány igazi bátor hőssel, akik egy nap tarisznyájukat vállukra vetve elindultak egy sűrű erdő közepébe, hogy szerencsét próbáljanak.
A hamuba sült pogácsa helyett cukorkák; színezők; rejtvények; dalok; kisfilmek; és még ki tudja mi lapult. Az erdő peremére érve hatalmas izgatottság lett úrrá rajtuk, de egy tanári sugallatra, összeszedve minden bátorságukat, bemerészkedtek a kívülről ijesztőnek tűnő osztályterembe, ahol 25-30 csillogó szemű, kíváncsi kisember már nagyon várta őket.
A próbatétel nehéznek ígérkezett, hiszen mindenféle izgalmas feladattal, játékkal és kihívással kellett elmesélniük, miért is kell minden évben egyre nagyobb figyelmet szentelni a körülöttünk lévő fákra és madarakra. Volt olyan terem, ahol digitális feladványokkal kápráztatták el hőseink a „kicsiket”, vagy ismeretterjesztő kisvideókkal mutatták be a fák életét. Máshol megismertették az év fáját, a közönséges bükkfát és az év madarát, a kerecsensólymot is, de volt olyan is, ahol együtt énekelték és játszották el a híres dalt: a „Nád a házam teteje” kezdetűt. Csak úgy ropták a táncot az apróságok, volt aztán dínom-dánom, de nálunk nem három napig és három éjjelig tartott, hanem bizony három hétig is! A végére mindenki jól elfáradt, hőseink is szerencsésen hazatértek. Itt a mese vége, fuss el véle!”
Köszönöm az 5.b nevében az alsós tanítónéniknek a lehetőséget és a rugalmasságot, hogy megtarthattuk a 45 perces foglalkozásokat a madarak és fák napja alkalmából az alsós osztályokban! Reméljük, jövőre is bemerészkedhetünk ebbe a csodás birodalomba!
Természetesen köszönöm a vállalkozó szellemű ötödikeseknek a felkészülést és a tanórák megtartását!
Szalontai Szilvia (szervező)
