Iskolánk 7.c osztálya „Kőbe zárt múltunk” címmel Határtalanul program keretén belül, ellátogatott Erdélybe egy öt napos buszos kirándulásra idén májusban.

Utazásunk első napján Nagyvárad volt az úti cél, ahol egy belvárosi sétán felfedeztük a Római Katolikus Püspöki Palotát, a Fekete Sas és Apolló Palotákat és Szent László szobrait. Majd Zsobokon a híres református templom és Kalotaszeg hagyományai vártak ránk és részt vettünk egy érzékenyítő programon a Bethesda gyermekotthonban, ahol itthonról vitt ajándékokkal kedveskedtünk az ott élő gyerekeknek.

Mezőmadarasi szálláshelyünkről Kőrispatakra indultunk a második nap reggelén finom reggelink elfogyasztását követően. Itt ellátogattunk a híres Szalmakalap múzeumba, ahonnan helyben készült kis ajándékot is hazahozhattunk és finom lángossal kínáltak minket. Ezt követően Szovátán a Medve-tónál sétáltunk, Parajdnál a sóbányáról hallottunk. Korondon a korongozás művészetével ismerkedtünk és csodálatos edényeket és egyéb ajándéktárgyakat vásárolhattunk. Farkaslakán Tamási Áron sírját, Szejkefürdőn pedig Orbán Balázs sírját koszorúztuk meg. Este homoródfürdői szálláshelyünkön wellness és bobpálya várt minket, diákjaink nagy örömére.

Harmadik napunkat Csíkszeredán kezdtük, ahol a Mikó-várban érdekes idegenvezetésben volt részünk. Itt volt szerencsénk találkozni és fotózkodni a helyi magyar iskola népviseletbe öltözött végzős diákjaival, akik épp akkor csoportos fotózáson vettek részt. Csíksomlyón a Ferences Rend szent helyét kerestük fel, Madéfalván a veszedelem történetét idéztük fel. Gyergyószentmiklós után a Gyilkos-tó és a Békás-szoros misztikus legendáival ismerkedtünk, kissé esős és hűvös időben sétálva.

Negyedik napunkon Marosvásárhelyre látogattunk el. Itt először a Kultúrpalota lenyűgöző épületét csodálhattuk meg, ahol még arra is lehetőségünk volt, hogy rövid időre beülhessünk egy hangverseny főpróbájára. Bejártuk a Várat és a Vártemplomot majd a Teleki Tékába is elsétáltunk. Megnéztük a Bolyai Farkas Elméleti Líceum szépen felújított épületét és a Petry látványműhelyt is. Napunkat az állatkert meglátogatásával zártuk, ami sok diákunk kedvenc programjává vált. Medvéket is láttunk mindannyiónk nagy örömére.

Utolsó napunkon Sütő András szülőházát tekintettük meg Pusztakamaráson, majd a Kallós Zoltán Néprajzi gyűjteményt a Válaszút nevű településen. Itt megtekintettük a felújított Bánffy-kastélyt is csodálatos termeivel, faragott bútoraival és gyönyörű kertjével.

Az ötnapos kiránduláson elfáradtunk, de csodálatos élményekkel gazdagodva tértünk haza.

Köszönjük a nagyszerű lehetőséget, hogy ezzel az utazással megláthattuk Erdély szépségét, melyre mindig emlékezni fogunk.

A 7. c osztály tanulói és kísérő pedagógusai, Illésné Alexa Andrea és Kovács József Péterné.

Beszámoló a Határtalanul program keretében megvalósult HAT-KP-1-2024/1-000420 számú, ”Irodalmi és történelmi kirándulás Erdélyben” elnevezésű kirándulásról.

2024. júliusában, amikor megjelent a pályázat, azonnal jelentkeztünk az erdélyi utazásra. Óriási öröm volt novemberben, amikor megtudtuk, hogy nyertünk is.

2025. áprilisában fakultatív előkészítő órát tartottunk, május 12-én pedig megtartottuk a kötelező előkészítő órát is. Megnéztük, megbeszéltük, hogy hová fogunk utazni, mit fogunk látni, mi a történelmi háttér.

A diákok játékos formában is ismerkedtek Erdéllyel, ebben segítségünkre voltak a Barangoló tartalomtár digitális kockái. Ez a játékos lehetőség még további ismereteket nyújtott a gyermekeknek, és még jobban felkeltette az érdeklődésüket az utazás iránt.

Végre elérkezett május 19., az utazás napja. Reggel korán indultunk a hosszú útra.

1. nap: Kora reggeli indulást követően első állomásunk Temesvár. Belvárosi sétánk során felfedeztük a város nevezetes épületeit és tereit, a Losonczy teret, a Lloyd sort, a Brück házat, a református és római katolikus templomot. Temesvár után megnéztük a Déva várát, ahol ,,hálát adtunk Kőmíves Kelemennének az önfeláldozásáért”. Utunk folytatásaként megismerkedtünk Vajdahunyad belvárosával, majd felkerestük a Vajdahunyadi várat.
2. Nagyenyeden ellátogattunk a Bethlen Kollégiumba és a várba. Innen Torockóra vezetett az utunk, a község központjában meglátogattuk a főtéren álló, fallal körülvett unitárius erődített templomot. Ezen a napon nagyon kellett sietnünk, mert változtatnunk kellett a programunkon: a 4. napi parajdi sóbánya-látogatásunkról a szörnyű katasztrófa miatt le kellett mondanunk, helyette itt a 2. napon Tordára mentünk. Meglátogattuk a sóbányát és a Tordai-szorosban tettünk egy sétát.
3. A napot Marosvásárhely nevezetességeinek megismerésével töltöttük. Felkerestük a Vártemplomot, a Várat, a Városházát, a Kultúrpalotát és a Teleki Tékát. A marosvásárhelyi körutat a Református Kollégium-Bolyai Farkas Elméleti Líceum meglátogatásával folytattuk, végül megtekintettük a Marosvásárhelyi Természettudományi Múzeum kiállítását. Szerencsénkre ezen a napon volt Marosvásárhelyen a néptáncegyüttesek találkozója, és egy rövid előadást is megnézhettünk a város főterén.
   Hazafelé betértünk a híres Petry Látványműhely és Múzeumba.
4. A napot a Medve-tó földrajzi felfedezésével indítottuk, majd Korondra buszoztunk, ahol megismerkedtünk a korongolás művészetével. Farkaslakán Tamási Áron sírjánál koszorút helyeztünk el. Utunkat a fehéregyházi Petőfi-emlékműnél folytattuk, ahol közösen elszavaltuk a Nemzeti dal című verset. Végezetül Segesvárra utaztunk, ahol a várban tett látogatással időutazást tettünk a középkorba.
5. Szomorúan vettük tudomásul, hogy elérkezett az utolsó napunk: délelőtti első állomásunk Kolozsvár volt, ahol felkerestük a Mátyás király emlékéhez fűződő épületeket. A látogatás során megtekintettük Mátyás király szülőházát, a Mátyás templomot, a Mátyás szoborcsoportot, a Bánffy kastélyt és a Farkas utcai Református templomot.
   Utolsó erdélyi helyszínünk Nagyvárad. Belvárosi sétánk során felfedeztük a város nevezetes épületeit és szobrait, a Római Katolikus Püspöki Palotát, Fekete Sas Palotát, Apolló palotát, Szent László király szoboregyüttesét.
   Búcsút intettünk Erdélynek és elindultunk hazafelé.

Itthon május 26-án megtartottuk a kötelező Határtalanul értékelő óránkat. Június 4-én megtartottuk a nemzeti összetartozás témanapot: A nemzeti összetartozás napján osztályfőnöki órák keretében témanapot tartottunk az intézményben. Történelemtanárok tartottak előadást a Trianoni diktátum súlyos következményeiről, majd az osztályokban megbeszélték a nemzeti összetartozás napjának fontosságát.

Közös, iskolaszintű programok: Határtalanul! projektben résztvevő tanulók által készített kisfilm megnézése, fényképek kiállítása.

Nemzeti Összetartozás Témanap: A Nemzeti összetartozás napján osztályfőnöki órák keretében témanapot tartunk az intézményben. Történelemtanárok tartanak előadást a Trianoni diktátum súlyos következményeiről, majd az osztályokban megbeszélik a Nemzeti Összetartozás Napjának fontosságát. Közös, iskolaszintű programok: Határtalanul! projektben résztvevő tanulók által készített kisfilm megnézése, fényképek kiállítása.

Magyarország Kormányának támogatásával a HAT-KP-1-2024/1-001464 és HAT-KP-1-2024/1-000430 számú sikeres pályázatok segítségével.

Április 30-án és május 12-én egy osztályfőnöki óra keretein belül sikerült kis ízelítőt kapniuk a gyerekeknek a rájuk váró történelmi kalandozásokból, ilyen módon is előkészítve az utazást. A Barangoló digitális tartalomtár témánkhoz kapcsolódó tankockáit oldották meg a gyerekek. A feladatokat kooperatív módon végezték el, kisebb csoportokban. Az érdekes feladatok teljesen lekötötték őket.

Május 19-én a 7.b és a 7.c osztályok elindultak egy az egy hetes kalandra, hogy felfedezzék Szlovénia és Horvátország magyar vonatkozásait. Lendván megnéztük a Lendvai Színház- és Hangversenytermet, majd a várat. A Bánffy Központban előadást hallgattunk a Muravidéki magyarok kultúrájáról. A Szentháromság kápolnában megnéztük Hadik Mihály törökverő hadvezér üvegkoporsóját. Bántornyán az Árpád-kori templomot kerestük fel. Dobronakon az Orchidea Farmon magyar előadást hallgattunk az orchideatermesztésről. Végül a Bakonaki-tónál sétáltunk. A szállásunk Hódoson volt egy erdőben.

Második napon Lendvaerdőn a paradicsom termesztéséről tanulhattunk. Muraszombaton a Szapáryak várkastélyában jártunk. Felsőlendván Szlovénia legnagyobb kiterjedésű várát fedeztük fel, amelyet templomosok, az Amadék, a Széchenyiek, a Nádasdyak, a Szapáryak is birtokolták. Türkénél a Hármashatárkőhöz túráztunk.

Harmadik napon elindultunk Horvátországba. Zágrábban felkerestük a Káptalandombon álló Mária Mennybemenetel Székesegyházat. A székesegyház Szent István kápolnájában megcsodálhattuk Szent László koronázási palástját és hermáját. A székesegyházban nyugszik Erdődy Tamás, Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter. Innen átsétáltunk a Felsővárosba, ahol a Jellasics-teret és a Szent Márk-teret találtuk a Szent Márk templommal. Negyedik napon Fiumében várost néztünk. Megnéztük a magyar időszakból fennmaradt piacot, jelentős épületeket, magyar feliratú kikötői bólyákat, a Baross emléktáblát és Jókai tábláját. Ellátogattunk Tersattoba, a Mária búcsújáró templom kápolnájába, majd felsétáltunk a várba. Abbáziában a Lungomare sétányon megcsodáltuk a magyar arisztokrata családok villáit. Lovranban felkerestük a villát, ahol Feszty Árpád elhunyt. Vacsora után közkívánatra fürödtünk egyet a tengerben. Frissítő fürdés volt Utolsó közös estén egy rövid kvízjátékon átismételtettük a hallottakat, látottakat. Együtt zenéltünk, énekeltünk.

Ötödik és egyben utolsó napon hazaindultunk. Útközben megálltunk Csáktornyán, ami a Zrínyi család sasfészke. Koszorút helyeztünk el Zrínyi Miklós emlékművénél, majd elsétáltunk a várba. Nagyon tartalmas hét áll mögöttünk. Sokat tanultunk a határon túl élt vagy még ma is élő magyarságról.

Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával.

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a hetedik évfolyamos diákoknak szóló Határtalanul pályázatát megnyerve, öt napot tölthettünk Erdélyben, bejárva annak magyar lakta területeit.

Hétfőn reggel hatkor indultunk Százhalombattáról külön busszal

1. nap    Százhalombatta – Nagyvárad – Zsobok

A határ átlépése után első helyszínünk Nagyvárad volt. Először a római katolikus székesegyházat látogattuk meg, amit Szent László alapított. Utána megnéztük Szent László király lovas szobrát is.

Nagyvárad utcáin sétálva, a Nagyváradi Állami Színházról is hallhattunk érdekes információkat.

Estére első szálláshelyünkre érkeztünk, ahol szeretettel és meleg, ízletes vacsorával fogadtak bennünket a Bethesda Gyermekotthonban. Zsobok egy nagyon szép és hangulatos város Erdély Szívében. Vacsora után találkoztunk a gyerekekkel, vittünk nekik ajándékot és játszottunk velük.

2. nap Zsobok – Válaszút – Tordai-sóbánya – Tordai-hasadék – Mezőmadaras

A második napon meglátogattuk a Kallós Zoltán néprajzi múzeumot, ahol nagyon szép ruhák voltak kiállítva. Voltunk még a Tordai Sóbányában és a Tordai hasadéknál is, ami nagyon szuper volt. A Tordai sóbánya elején volt egy hosszú lépcsősor, utána pedig egy szintén hosszú folyosó, amiből több kisebb út nyílt. Az első úton mentünk be. Itt volt egy fekete-fehér és némi barna csíkokból álló gödör, melyet visszhangnak hívnak. A második helységben volt egy hatalmas faszerkezet, amit lovak húztak. Ezzel húzták fel a sót. A sóbarlang majdnem legalján volt egy tavacska ám nagyon visszhangzott, kicsit feljebb pedig egy nagy játszótér, billiárd, óriáskerék és mini golf. Itt eltöltöttünk egy órát.

Estére átmentünk az új szállásunkba, Mezőmadarasra.

3. nap   Mezőmadaras – Marosvásárhely – Marosvécs – Sáromberke – Mezőmadaras

A harmadik napon megnéztük a kúltúr palotát Marosvásárhelyen, ahol egy gyönyörű próbára ültünk be. Elmentünk a Teleki könyvtárba is, aminek imádtam a stílusát. Koszorúztunk Bolyai szobránál és a várban is jártunk. Ezután a szálláshelyhez közeli templomban kipróbálhattuk, hogy milyen játszani egy templomi orgonán. Jártunk a marosvécsi kastélyban is, ami nagyon tetszett.

Délelőtt Marosvásárhelyre látogattunk. A várost a Maros folyó szeli ketté. A nevének vásárhely része onnan ered, hogy sok vásárt tartottak ott. Marosvásárhely legnagyobb fejlesztései az akkori (1902-1912) polgármesternek, Bernády Györgynek köszönhető. Ekkor épült szecessziós stílusban a Közigazgatási Palota és a Kultúrpalota is. Szecesszió jelentése: átfogó, első művészeti hullám, ami szabadon engedi alkotni a művészeket. Séta közben megnéztük Romulus és Remus szobrát, mely minden nagyobb városban megtalálható.

Bementünk a Kultúrpalota épületébe. Az épület nagyon nagy és gyönyörű kívül belül. 1911-1913 között épült, három emelete van. Benne található egy hatalmas hangversenyterem is, ami a földszinttől a harmadik szintig nyúlik. Oda bementünk és részt vehettünk egy főpróbán. A második szinten van a Tükörterem, a harmadik szinten pedig a könyvtár, amiben 1 millió kötet található. A Tükörteremben 12 ólomüvegablak található, ezek 4 balladát mesélnek el. Az épület domborművekkel és freskókkal, ólomüvegekkel van díszítve. Mindent kézzel festettek, minden emeletnek külön művész volt a tervezője. Íratlan szabály volt a kereszténység ábrázolása. A Kultúrpalota építése után egy évvel kitört a II. Világháború. Egy dombormű 70 éven keresztül be volt falazva és 2004ben találtak rá újra. Freskó: olyan festmény, amely vakoláskor készült, amíg még nedves volt a fal (sokkal tartósabb, időtállóbb lett tőle a mű). Ez a szecesszió egyik utolsó épülete.

Ezen a délelőttön megnéztük még a Teleki-Bolyai Könyvtárat (Biblioteca=Teleki-Bolyai) Ez a könyvtár Marosvásárhely egyik legjelentősebb nevezetessége. Ismertebb neve a Teleki Téka. Teleki Sámuel hozta létre a könyvtárat 40 000 kötetes gyűjteményével. 1500 előtti ősnyomtatványokat, kéziratokat és régiségeket őriz. A könyvek méret és téma alapján vannak elrendezve és latinul, angolul, görögül, franciául és magyarul íródtak. Például 1200 bibliáról szóló könyv, 29 kötet rézmetszet az ókori világról, enciklopédiák, szótárak találhatóak itt. 1525-ben készült az első erdélyi nyomtatvány, amely nemrég került elő. Sok könyv kézzel színezett híres festők által. Ma körülbelül 230 000 könyv van a könyvtárban.

A kirándulásunk 3.napjának a délutánján megérkeztünk Marosvécsre ahol meglátogattuk a Kemény-kastélyt. Először körbesétáltuk a parkját ahol 380 éves fákat láthattunk, amiket még Rákóczi György ültetett. Ezen kívül Kemény János és családjának a sírhelyét illetve Vass Albert jelképes sírhelyét és még ezen kívül egy helikon asztalt is megnézhettünk a kastélyparkban. A kastélynak csak az 1. és a 2. szintjét látogathattuk meg mivel a 3. szint sajnos nagyon rossz állapotban van. A kastély reneszánsz stílusú illetve nagyon sok helység van benne. A kastélynak nagyon sok tulajdonosa volt, Kemény János volt az utolsó. Mostanában szoktak itt koncerteket tartani. Nekem nagyon tetszett ez a kastély mert nagyon szép, illetve rendkívül érdekes volt.

Délután a marosvásárhelyi vár udvarán megettük a reggel elpakolt ebédünket, majd megnéztük a várpalotát, és az az előtti mellszobrokat is Károli Gáspárról és Kálvin Jánosról. Aznap este még meghallgattunk egy „orgonakoncertet” és mi magunk is kipróbálhattuk a hangszert.

4.nap   Mezőmadaras – Szováta – Parajd – Korond – Farkaslaka – Fehéregyháza – Segesvár – Mezőmadaras

Csütörtökön egy ínycsiklandó reggeli után Százhalombatta egyik testvérvárosába Szovátára érkeztünk a Sóvidék egyik legnagyobb városába. Itt megcsodálhattuk Európa legnagyobb heliotermikus tavát a több mint 120 éves Medve-tavat, majd egy tanösvényen végighaladva megtekinthettük a Sóhegyet amely a leülepedett sótömegek felszínre töréséből keletkezett csoda. Itt láthattunk egy botanikai különlegességet, a fák és növények alkalmazkodó képességeiről. Utunk következő állomása a népművészezéről híres Korond ahol a kézműves soron kézzel készített fazekas termékekkel találkozhattunk és megfigyelhettük a településre jellemző színeket és motívumokat is. 

Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron sírját.

Csütörtöki programsorozatunk utolsó állomása Segesvár volt. A vár régen börtön és fegyverraktár volt, mely kétszer leégett. A többszintes erős házakban körülbelül 800 éve laknak. A várat a 14-16. században építették. Az iskolához vezető híres diákok lépcsője 1642-ben épült, melyet mi is megmásztunk.

Vacsora után néptáncoltunk, ami a kedvencem volt az egész kiránduláson.

A templom után elsétáltunk a Bánfi kastélyhoz, ahol 1443 február 14-én Mátyás király született.

Az épületet először Ferenc József újíttatta fel, díszesebb kinézetűre, majd később 1941-ben Kós Károly restaurálta utoljára.