Pályázat azonosítója: HAT-KP-1-2022/1-001415

Néhány hónapja készült a Határtalanul program keretében Erdély szépséges vidékére iskolánk 7.b osztálya. A pályázati munkát segítette a Vidékjáró Iroda, akik az öt nap programjának koordinálását előzetesen és menet közben is lelkiismeretesen végezték.
A 31 diák és 2 pedagógus vasárnap kora reggel indult nagy várakozással, hiszen közösségük – a Covid járvány miatt – még felső tagozatsokként egyszer sem vettek részt úgynevezett „ott-alvós” kiránduláson.
Első állomásunk a csodálatos Nagyvárad volt, ahol a Püspöki Palota festői kertjében hallgattuk meg, Árpád házi királyainkról, részletesebben Szent Lászlóról az ő szigorú, katonai neveltetéséről, s későbbi érdemeiről előadást, történelmi tényekkel, de szinte meseszerűen. Szó esett a tatárjárásról, török hódításról, Luxemburgi Zsigmondról és Dózsa Györgyről is.
A város példaszerűen gondozott belvárosában ismerkedtünk meg Ady Endre kedvenc éttermével, az Emke kávézóval, ahol Brüll Adéllal megismerkedett egykor, valamint a még ma is csodálatos belvárosi színházzal, ahol sok magyar híres színész érezte otthon magát (Gobbi Hilda, Kabos Gyula,…)

Szálláshelyünk a Zsobokon lévő Bethesda Gyermekotthonban volt, ahol házias meleg vacsorával, szeretettel vártak bennünket. Vacsora után találkoztunk a gyermekotthon kb. 40-45 lakójával (3-16 év) és műsorunkként a „Marosszéki kerek erdő” című dalt énekeltünk el és egy népmesét mondott egyik diákunk a gyerekeknek Ezután adtuk át a gyerekeknek és a pedagógusoknak az osztály szülői közössége által küldött hatalmas édesség csomagot.

Reggel buszunk a Mezőségen, az Erdélyi szigethegység festői tájain át vitt bennünket Válaszút településére, ahol a Kallós Zoltán Alapítvány családi örökségként kialakított néprajzi gyűjteményét tekintettük meg, mely révén megismerkedtünk Erdély egyik legnagyobb textil-, fa- és kerámia gyűjteményével.
Új úti célunk a Tordai Sóbánya volt, ahol 120 m mélységben próbáltuk ki a visszhangot és ízleltük meg az egykori tengerek vizéből képződő só ízét. Utunk a Tordai-hasadékhoz vezetett, ahol néhány km-es túra során tekintettük meg ezt a természeti szépséget, amely kialakulását számos legenda magyarázza. Az egyik történetben a király az őt üldöző kunok elől úgy menekült meg, hogy égi fohásza hatására lova után kettényílt a föld, s üldözői halálukat lelték a kialakuló szakadékban.

A 3. napon az Erdélyi-szigethegységből ismét a Mezőség gondosan művelt, a háttérben a megnyugtató zöld minden árnyalatában pompázó dimbes-dombos lankái között haladtunk Szováta felé. A Medve-tó különleges keletkezésű alul sós, felül édesvizet tartalmazó heliotermikus tavát sétáltuk körül, megkóstoltuk az igazi székely kürtőskalácsot és „krumplicsipsz”-et. Kellemes sétát tettünk az elegáns üdülőváros modern, mégis hagyományokat ápoló épületei között, mely országuk legnépszerűbb és egyben legdrágább idegenforgalmi központja.
Szováta után elérkeztünk az igazi Székelyföld központi területeire, a Nyárád-vidék lankáira. Megtudtuk, hogy Nyárádszeredán választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605 -ben. Korond kedves kézművesei kínálták portékáikat az út mentén, ahol vásárolhattak az otthon maradt családtagjainknak igazi erdélyi kézműves termékeket, melyeket szívvel-szeretettel-szakértelemmel készítettek.
Parajdot érintve Farkaslakán Tamási Áron emlékművét koszorúztuk meg, megtudva, hogy a Székelyföld egyik leghíresebb költője volt, Budapestre költözve Kossuth díjat is kapott.
Fehéregyházán megkoszorúztuk a Petőfi emlékművet, majd Segesvári vár száz „diáklépcső”-jén keresztül mentünk fel a várba s tekintettük meg a festői környezetet.

A 4. napon Marosvásárhely városát és környékét ismertük meg. Az 1913-ban épült csodálatosan elegáns és tiszteletet sugárzó Kultúrpalota kiállítótermeit és hangversenytermét látogathattuk meg. Ez utóbbiban volt szerencsénk a Vásárhelyi Filharmonikusok főpróbájára 15-20 perc erejéig belehallgatni. Csodálatos volt, megpihent testünk, lelkünk.
Ezen a délelőttön betekintést nyerhettünk a Teleki-Téka csodálatos, 1902-ben Teleki Sámuel által létrehozott 40 ezer kötetet saját maga által összegyűjtött könyvtárát. A legősibb nyomtatványok 1500 előttiek és vannak olyan egyedi példányok, melyek csak itt találhatók meg a világon. Ebben az épületben található a Bólyai-emlékszoba, ahol a híres matematikus Bolyai Farkas munkásságba követhető nyomon és földi maradványai tekinthetők meg. Fia Bolyai János – „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője” – elmélete is teret kap a kiállításon.
Délutáni programunk Marosvécsére vezetett, a Kemény kastélyba. Megtudtuk, hogy a tulajdonos 10 éve vásárolta vissza a 900 éves kastélyt, mely nagyapjáé volt.
Bemutatta a kívülről kissé megkopott, ám a belső helyiségeit  szívvel, lélekkel, a család és a haza szeretetétől fűtve újított fel korabeli berendezésekkel:ebédlőket, gyerekszobát, nagyapja, nagyanyja szobáját, társalgót, ahol az Erdélyi kulturális élet 50 leghíresebb képviselője gyúlt össze Erdélyi Helikon néven (Tamási Áros, Vass Albert, Kós Károly, Reményik Sándor, stb.). Mesélt a nagy magyar feltalálókról, akik közül legtöbbnek bölcsője Erdélyben ringott, innen indultak és értek el világraszóló eredményeket. A vártulajdonos autentikus, zsigerekből jövő család-, haza-, és magyarság szeretete a leghitelesebb és legmegindítóbb előadás volt utunk során, melyet a gyerekek nagy tapssal köszöntek meg.
A délutáni séta során a marosvásárhelyi várat, vártemplomot sétáltuk körbe, ahol megemlékeztünk Károli Gáspár és Kálmán János munkásságáról is.

Az utolsó napon  „a Kincses Erdélyország” utolsó állomásaként Kolozsvár városát látogattuk meg, ahol Mátyás királyunk szülőházát, a központi helyzetű Mátyás templomot és Fadrusz János által készített, 1902-ben felavatott Mátyás szoborcsoportot tekinthettük meg. Rövid sétánk során a Babes-Bolyai híres Tudományegyetemét, a Magyar Református Kollégiumot és Erdély legnagyobb refomátus templomát is megnéztük.

Ezalatt az öt nap alatt a Határtalanul program keretében, az erdélyi, helyi magyar idegenvezetőink segítségével hetedikes diákjaink és mi pedagógusok is történelmet irodalmat, fizikát, matematikát, biológiát, földrajzot, vallásismeretet és gazdaságtant, etikát tanultunk, emberségbe, magyarságtudatba és szeretetbe ágyazva, mindezek mellett  úgy hogy közben csodálatos természeti, vidéki és városi környezetben tölthettük ezeket a felejthetetlen, rendkívüli tanítási órákat.

Köszönjük a lehetőséget, köszönjük az élményket.

Horváthné dr. Hidegh Anikó
intézményvezető