Az idén is támogatta a százhalombattai Önkormányzat a történelmi kirándulásunkat, amely így már ötödször indult el gimnáziumi diákokkal, hogy túrázzon egy jót hazánk valamely történelmi helyének közelében. Idei konkrét túracélpontunk a Bakonyban lévő Cuha-patak völgye volt, a közelben lévő Zirci Apátság megtekintése szinte természetesen adta magát, hiszen Zircen keresztül vezetett utunk Vinyére a szálláshelyünkre.
Egészen szeptember végéig kitartott a nyárias meleg az idei évben, de október első hetére megérkezett az ősz. Ez a túrázáshoz ideális, bár este a tábortűz ellenére is előkerültek a meleg pulcsik, kabátok a 10 fok alatti hőmérséklet miatt.
Az első napon kb. fél 11-re megérkeztünk a szálláshelyünkre, ahol lepakoltunk és már indultunk is a Cuha-patak völgyébe. A turista útvonal sokszor a patakon vezet keresztül, ezért kértem, hogy mindenki bakancsban jöjjön. Ám elérve a patakmedret szomorúan-csodálkozva tapasztaltuk, hogy egy csepp víz nem sok, de annyi sincs benne. A helyiektől megtudtunk, hogy immár 2. hete száraz a patakmeder. A táj azonban gyönyörű őszies volt, 13 km-t tettünk meg, a patak mentén haladva, hogy visszaérkezzünk a szállásunkra kora délutánra. Ekkor bográcsban közösen főztünk magunknak egy jó nagy adag paprikás krumplit, amit még sötétedés előtt a szállás szaletlijében fogyasztottunk el, együtt mind a 38-en.
Másnap délelőtt reggeli után elhagyva a szállásunkat ismét bevettük magunkat az erdőbe. Csípős, de napfényes reggel után kellemes időben még a kabátok is lekerültek rólunk a túra alatt. A Fenyőfő közelében lévő Likas-kő és Pápalátó-kő volt utunk célpontja. A tiszta időnek köszönhetően, ha nem is láttunk el Pápáig, de Pannonhalmáig igen. Több erdei vadlest is láttunk, fakitermelés nyomait, állatlábnyomokat, az „élő” erdő nyomait.
Délben elfogyasztottuk elég „soványra” sikerült ebédünket (nem gimnáziumi csoportra mérték az adagot…) Majd bevonatoztunk Zircre. Miért vonattal, hiszen buszunk is volt? Mert ez Magyarország egyik legszebb vasútvonala. 2 viadukton és 3 alagúton, sziklák mentén, az erdőn keresztül halad szépen lassan a vonat, és még térerő sincs ezen a vidéken!
Zircen az Arborétumot és a Műemlékkönyvtárat néztük meg. Csodálatos a különböző fák, cserjék szabadtéri gyűjteménye, és itt is tapasztaltuk a szárazság nyomat, hiszen a természetes forrás által táplált patak medre itt is száraz volt. A ciszterci rend könyvtára pedig egyedülálló könyveket, kódexeket, XVI. századi éggömböt, földgömböt, asztalból nyíló könyvtári létrát tartogatott számunkra.
Utolsó előre nem tervezett (de a szolid ebédet ki kellett egészíteni) közös hamburgerezésünk után elindultunk haza. Kellemesen elfáradtunk, bakancsaink bár szárazon maradtak, de jó pár kilómétert tettünk velük. Természetesen már a jövő évi tervezgetés is megvolt, mi legyen a célpontunk.
Reméljük, hogy bárhova is megyünk hasonlóan jól sikerül!
Tima Emese
Két napot tölthettünk Vinyén a történelem tanárok által szervezett kirándulásunkon.
Első nap reggel 8 órakor indultunk busszal, a szállásra érkezéskor leraktuk csomagjainkat. Ezután végigtúráztunk a Cuha-szurdok ösvényen. A túrautvonal a patak mentén, néhol a patak medrében haladt. A nap végén a 15 kilóméteres táv után bográcsban főztük meg a vacsoránkat: paprikás krumplit. Az ételt a kimerült csapat jóízűen fogyasztotta el. Az este a tábortűz köré gyűltünk, sütögettünk és jól szórakoztunk. A második napunkon egy rövidebb táv állt előttünk, kb.7 km, a Likas-követ és a Pápalátó követ tekintettük meg. Ezután Vinyén ebédeltünk és a 12:50-kor induló vonattal utaztunk Zircre. Ez a vasútvonal Magyarország egyik legszebb és legrégibb hegyi vasútvonala, 3 alagúton és 2 kis völgyhídon halad át. Zircen a Ciszterci Apátságban megnéztük az Arborétumot és a Műemlékkönyvtárat, ahol tárlatvezetést kaptunk. Ezután mindenki megebédelt és egy jót aludt hazafelé a buszon.
Benedik Balázs 10.b