Szerencsések vagyunk, mert a legnagyobb művészektől tanultunk a hungarikumokról -hangjegyekbe, táncba, játékba csomagolva.
A program címe: Hungarikumok a magyar népzenében a Csík Zenekarral, a program megvalósulását az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztálya támogatta.
Diákjaink október 1-én fergeteges előadást hallgathattak még a Városi Művészeti Iskola vendégszereplése jóvoltából. Komolyzene a mindennapjainkban volt a téma.
Az ajándékba kapott rendhagyó tanórákat nagy szeretettel és még nagyobb elismeréssel fogadta iskolánk apraja-nagyja.
„A DAL a miénk…” hallgattuk az iskola tornatermében….igen, a miénk-bárhol, bármikor, bárkivel…magunkban dúdolva, csak hallgatva vagy másokkal énekelve.
A ZENE megváltoztatta a kedvünk…ott, addig biztos, de szerintem mindenki dúdolva ment hazafelé. A zene egy állandó.
A DALLAM pedig sok idő múlva, azóta is visszarepít a DALhoz, azaz a pillanathoz, az érzéshez, az élményhez a tornateremben…fantasztikus volt.
Most?
Ülsz és mosolyogsz…nem találod a szavakat…és akkor valahol biztos megszólal egy dal….
Adorjánné Káldi Boglárka intézményvezető-helyettes (a dallamokat azóta is dúdoló…)
fotók: Horváth-Gelencsér Ramóna