Szerencsések vagyunk, mert a legnagyobb művészektől tanultunk a hungarikumokról -hangjegyekbe, táncba, játékba csomagolva.

A program címe: Hungarikumok a magyar népzenében a Csík Zenekarral, a program megvalósulását az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztálya támogatta.

Diákjaink október 1-én fergeteges előadást hallgathattak még a Városi Művészeti Iskola vendégszereplése jóvoltából. Komolyzene a mindennapjainkban volt a téma.

Az ajándékba kapott rendhagyó tanórákat nagy szeretettel és még nagyobb elismeréssel fogadta iskolánk apraja-nagyja.

„A DAL a miénk…” hallgattuk az iskola tornatermében….igen, a miénk-bárhol, bármikor, bárkivel…magunkban dúdolva, csak hallgatva vagy másokkal énekelve.

A ZENE megváltoztatta a kedvünk…ott, addig biztos, de szerintem mindenki dúdolva ment hazafelé.  A zene egy állandó.

A DALLAM pedig sok idő múlva, azóta is visszarepít a DALhoz, azaz a pillanathoz, az érzéshez, az élményhez a tornateremben…fantasztikus volt.

Most?

Ülsz és mosolyogsz…nem találod a szavakat…és akkor valahol biztos megszólal egy dal….

Adorjánné Káldi Boglárka intézményvezető-helyettes (a dallamokat azóta is  dúdoló…)

fotók: Horváth-Gelencsér Ramóna