2007-ben, amikor az Arany János Iskolaként az első Környezetvédelmi Konferenciát szerveztük, 7. éve hirdettük meg az Országos Környezetvédelmi Pályázatot Középiskolásoknak, akkor városunk támogatásával. Iskolánkban tehát ma már 24. éve profilként működik ez a terület, melynek lényegét azóta is hirdetjük, terjesztjük és beépítjük mindannyiunk életébe.
Nagyon jó tapasztalni az idő múlásával a fejlődést: követőink voltak a város iskolái (Ökoiskolák), óvodái (Zöld Szív Óvodák), és ezzel szinte minden családba beköltözött az öko-tudatosság. Azt, hogy a fenntarthatóság és környezetvédelem mindenki ügye lett az oktatás irányítói is látják: új tantárgyak jelentek meg a gimnáziumokban pl. fenntarthatóság, természettudomány, hiszen az ügy új szemléletmódot kíván az emberektől, amit tanulni, tanítani kell. Azt is jó tapasztalni, hogy az ökotudatosság ezzel együtt az mértékletesség, az egészséges életmódra való törekvés, mindenki ügye. Immáron a pályázatunkat az általános iskolák legnagyobb diákjaira is kiterjesztettük, és a gimnáziumunkban oly népszerű Erasmus projektjeink egyik fő témája is a fenntarthatóság, tehát kiléptünk Európába is.
Az idei a 16. Konferencia, amit az Arany János Általános Iskola és Gimnázium szervezett. Kb. 80 diák részvételével zajlott, és 38 tanuló pályázatot készített a meghirdetett témákban. A zsűri tagjait a DS Termelés MOL EBK szakembereiből állt össze. Kiket is találtak a legjobbaknak? A nyertesek írtak pl. az élővilág sokféleségéről, fogalmaztak diáknyelven felnőtt gondolatokat, írtak a divat és környezetvédelem kapcsolatáról, arról, hogyan lehet műbőrt kiváltani gomba”bőrrel”. Négyen filmeket is készítettek pl. a hétköznapi ökotechnikákról, a mobiltelefonok világában az elmagányosodásról. Rendkívül értékes, érdekes pályaművek születtek az idei tanévben is. Díjazásukat a MOL támogatta.
Az Országos Környezetvédelmi Pályázatra érkezett munkák helyezései (2024.)
A Konferencia megnyitója akár pályaorientációs tájékoztatásként is megállta a helyét, hiszen Dr. Sági Richárd a MOL vegyészmérnöke saját szakmájáról, egyéb rokon mérnöki szakmákról beszélt, ami motiváció a tanulásra, a kémia érdekességeire, szeretetére.
Dr. Bajzáth Judit paleobotanikus (Martonvásár, Agroverzum) rendkívül érdekes oldalról közelítette meg a jelenlegi globális felmelegedést: a jégkorszaki eljegesedések és felmelegedések történéseiről, az akkori növény-és állatvilágról mesélt. Abban az időszakban is voltak felmelegedések, lehűlések, kihaltak élőlények és alkalmazkodás révén létrejöttek új fajok. Csakhogy abba a folyamatba az ember még nem szólt bele. Hogy mi a különbség? A felmelegedési ütem felgyorsulása: ma 10-15 év alatt 3-4 fokot is nő a Föld átlaghőmérséklete és ez rendkívül gyors.
Halász Antal a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa mutatta be Magyarország társulásait a Nemzeti Park társulásain keresztül. A rendkívül színes növény-és állatvilág, a védett és a fokozottan védett fajok mellett bemutatott benszülött (endemikus) fajokat, korábbi korszakok reliktum (maradvány) fajait, a természetet érő veszélyeket és védekező eljárásokat.
Saját tanítványaink az idei tanév nyertes Erasmus pályázatait mutatták be „Zöld Arany Európában” címmel, melyben szó volt iskolánk ökoiskolai tevékenységéről, a „null-kilométeres” termékekről, a mediterrán diétáról, a táplálkozás jelenéről és jövőjéről, valamint az iskolai szintű fenntarthatóságról. Másik három diákunk országos különdíjas kutatómunkájukkal a százhalombattai gyomnövényekben felhalmozódott ionkoncentráció kimutatását vázolták, mely eredménye a szennyeződések szempontjából negatív lett, ami nagyon pozitív hír J
A Konferenciát szinte a természetben tartottuk, hiszen a Csónakház területe, a Duna megáradt vizének „testközelsége”, erejének látványa még hitelesebbé tette a témát. A konferenciaterem díszletét a Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium diákjainak újrafelhasznált alapanyagokból készült termékeiből rendezett kiállítás, a „Jelky Repertoart” tette színvonalasabbá.
A Konferencia célja továbbra is, hogy a mai tanulói generáció maradjon a környezetvédelem közelében, ha nem is hivatásszerűen, de hétköznapi emberként mindenképpen! Az lenne a cél, hogy a születendő gyermekek, vagy akár napjaink csecsemői bele szülessenek a környezetvédő világba, úgy ahogy már a mai kisiskolások beleszülettek a digitális világba. Nagyon fontos, hogy fiatalként, fiatal felnőttként már alapvető ingerük legyen a környezetünkre történő odafigyelés! Ahogy az egyik előadó diák hívta fel társai figyelmét: „Saját magad formáld az életed”, akkor lesz számodra élhető!
Horváthné dr. Hidegh Anikó
