
Véleményem szerint a Brain Bar egy különlegesen jó programlehetőség a gimnazisták számára mivel nagyon sok olyan előadást szerveznek a fiataloknak, amely kiterjeszti a látóterüket a jövőre nézve.
3 programot mentem meghallgatni, 2 magyar nyelvű előadást, illetve egy angol nyelvű előadást. Az előadások címe a következő volt: Lángolj anélkül, hogy kiégnél, A jövő vezetői, Feminism Against Progress. A ,,fő” tehát az időpontos programok mellett rengeteg egyéb program is volt, melyek lekötötték az odaérkezőket.
Az egyéb programok is nagy érdeklődésnek örvendtek a fiatalok között. A program épülete körül sátrakat állítottak fel a különböző cégektől (pl. Lidl, 4G, Dm, MVM) melyeknél differens feladatok elvégzésével ajándékot kaphattak az emberek. A barátaimmal elmentünk az MVM sátorhoz, ahol a cég történelmével kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolnunk és így összegyűjthettünk 7 pontot, mellyel aztán a sátorba beérve kiválthattunk magunknak egy Lego mintát, amelyet aztán a párunkkal versenybe szállva, időre kellett kiraknunk és amelyikünk előbb lett kész készíthetett magának egy saját Lego figurát. Egy másik helyen kihelyeztek egy úgynevezett ,,reflex” gépet, melynél nagyon sok időt töltöttünk, hogy megdöntsük a rekordot, amely végül barátnőmnek sikerült is.
A Feminism Against Progress előadást sajnos nem tudtuk az épületben nézni, mivel
nagyon sokan vettek részt, azonban az épülettől pár méterre kiraktak az ott dolgozók egy kivetítőt, hangszórókat és nyugágyakat, illetve babzsákokat, melyekről kiválóan nézhettük az előadás élő közvetítését. Az előadó nőnek véleményem szerint nagyon erős akcentusa volt és nem volt túl összeszedett, így kicsit nehezen lehetett kivenni a mondanivalójából az lényeget, de ettől eltekintve egy elég jó előadást tartott, melyet rengetegen néztek az épületen belül, illetve az épületen kívül is. Az előadónő szót ejtett a saját maga családi köréről is, amiben felnőtt. Elmondta, hogy két bátyja van és hogy az apukájuk az összes közös étkezésüknél miután befejezte felállt az asztaltól és elment, míg az anyukája megfőzte az ételt, megterített, majd mindezek után elpakolt az asztalról és elmosogatott. A testvérei az apukájukat utánozva követték a példáját és számukra is természetessé vált, hogy többek között ez (is) a nők feladata és ennek hatására borzasztóan lealacsonyították őt és az anyukájukat. Az előadása főként a múltból felmaradt női-férfi ellentétekről szólt, de ebből kihozta a végére, hogy a nők a mai világban is sajnos csak mosnak főznek takarítanak, miközben szoptatják az újszülött csecsemőjüket, járnak el dolgozni és vezetik a háztartást és minderre a férfiaktól egy elismerő szót nem kapnak, mivel ez a férfiakban elkönyvelődött az évek során egy teljesen „alap dolog”-nak, ami elkeserítő. Véleményem szerint ugyanakkor a férfiak már nagyon sokat változtak az évtizedek alatt, de az egy igaz tény, hogy a nők sajnos mindig elnyomásban fognak élni. Valamint, hogy nagyon sok múlik azon, hogy a szülők, hogy nevelik fel gyermekeiket mivel ez fogja rányomni az egész pecsétét a gyermek életére pici baba korától kezdve idős koráig. Úgy gondolom, a férfiaknak el kell fogadniuk, hogy például egy munkahelyen igenis lehet egy nő olyan ügyes, mint egy férfi, sőt, továbbá, hogy a háztartás nem csak az ő dolguk és hogy a férfiak is kivehetnék a részüket egy háztartásban, mivel az ő otthonuk is, ők is ott laknak.
Nekem a lángolj anélkül, hogy kiégnél című előadás tetszett a legjobban és sajnos annak lett a leghamarabb vége. Az interaktív előadást egy pszichológus nő tartotta, aki sajnos az idő hiánya miatt nagyon felszínesen érintette a témát és úgy gondolom, hogy minden érdeklődő aki beült az előadásra még elhallgatta volna a nőt még jóval több ideig. Az előadás az egzisztenciális pszichológia köré volt építve. Elmondták, hogy a kiégés egy krónikus állapot, mely lehet akár érzelmi, lelki vagy akár fizikai. Miután egy ember beleesik ebbe az ördögi körbe, sajnos borzasztóan nehéz belőle kimászni. Feltették a kérdést, hogy ki az aki már kiégett vagy került kiégés közeli állapotba és sajnálatos módon a nézők 80%-a feltette a kezét. A kiégés egy olyan állapot, melyben az ember már úgy érzi, hogy nem bírja tovább. Ennek a kiváltó okai lehetnek a szülő-gyerek rossz viszony, egy olyan munka, amelyet nem végzünk élvezettel, ebből kifolyólag nem tudunk sikeresek lenni, egy rokon, közeli ismerős, kisállat elvesztése stb. Egy olyan munka, melyben nem érzi jól magát az adott illető, borzasztóan nyomasztó hatással lehet ránk, mivel minden nap ugyan azt kell végeznünk, bemenni, elvégezni a munkafolyamatokat és hazamenni. Ez a munkafolyamat végzés sajnos negatív hatást vonz maga után, példaként megemlítve elvégezzük a feladatokat minden nap, de soha nem leszünk vele kész, vagy nincs benne semmi új, nem látjuk a célt és mindezekből kifolyólag nincs motivációnk. A kiégés elkerülése érdekében fontos, hogy tisztában legyünk a saját magunk határaival, hogy ismerjük az igényeinket, kívánságainkat, önmagunkat. Fontos, hogy legyen elegendő elkötelezettségünk és motivációnk egy adott dolog iránt és megtartsuk a munka-magánélet közti egyensúlyt, még a rossz napokon is. Tisztában kell vele lennünk, hogy kik vagyunk mi és mit akarunk az élettől. A pszichológus felhozott egy kifejezetten jó példát erre, miszerint egy asztal vagyunk és ahogy egy asztalnak van 4 lába, úgy nekünk is legyen meg (pl, családi kapcsolatok, egészségi állapot). Vegyük a kezünkbe az irányítást és ha ki is törik az asztal egy lába, arra fókuszáljunk, hogy a maradék 3 láb stabilan a helyén legyen és szépen lassan építsük vissza a negyedik lábat. Fontos, hogy legyenek védőfaktoraink például olyan barátaink, akikben 100%-ig megbízunk és tudjuk, hogy bármit elmondhatunk nekik, ők nem fognak se megharagudni sem elítélni, hanem az lesz az elsődleges a szemükben, hogy miként tudnának segíteni nekünk. Az előadás végén a pszichológus kihívott egy férfit a tömegből, aki a kiégés mély gödrében volt jelenleg és mi előttünk, mint kívülállók előtt kellett ezt megbeszélniük 5 perc alatt. Az előadás végén elmondta a férfi, hogy neki már ez is rettentően sokat segített. Így átgondolva azt a tanulságot vontam le az előadásból, hogy mindenkinek kellene egy pszichológus, aki segít neki az élet minden gondjában és nehézségében, továbbá, hogy ha valamit csinálunk, akkor abban találjuk meg az örömet és ne mindig csak a rossz dolgokra fókuszáljunk. Tűzzünk ki magunk elé egy célt és ha kis lépésekben, akkor kis lépésekben, de higgyünk benne, hogy elérjük és képesek vagyunk rá, hisz sokkal kiegyensúlyozottabbak leszünk egy optimista világképpel, mint egy pesszimista gondolkodással.
Ha lenne rá lehetőségem biztos vagyok benne, hogy még jó néhányszor visszamennék és meghallgatnám a többi előadást is, mert felettébb érdekes előadásokat tartottak minden féle témával kapcsolatban és ezek a programok mind pozitív hatással lesznek a fejlődésünkre az életben és a munkahelyen való elhelyezkedéshez.
– Mechle Nóra 11.B. –
BRAIN BAR 2024
This program must be at the top of my list when listing school activities outside of school. Brain Bar itself is an educational activity held at Magyar Zene Háza in Budapest. The festival lasted two days, Thursday and Friday.
When my teacher first told me that she had planned this I wasn’t expecting much. The name itself didn’t excite me so much. Initially, I thought it would be boring and not exactly an activity that I or my classmates would enjoy. I didn’t have high expectations, so I guess that’s why I liked it so much.
We all had a handful of programs to choose from. Some of them were a bit more playful, and there were also some activities where you had to use your mind more, and if you paid attention you might have learned a lot from what they had to say.
As I said there were several programs from which you could choose from. Most of them were at separate times, but of course, there were times when they had three, presentations” at the same time because then they wouldn’t have had the time to present all of them in one day. Each of them had a different meaning and purpose, some were intense and serious, while others were playful and did not have such a clear meaning. One of them touched me, the name of the presentation was: Hogyan lángolj anélkül, hogy kiégjél (How to burst into flames, without burning out).
The name itself caught my eye, but at first, it didn’t occur to me what it was about. I initially thought that this would be a rather unserious topic, but as we continued, I realized that it was an important topic that needed to be discussed in depth. I think I can speak in everyone’s name that at least once everyone has gotten themselves in an awkward situation or embarrassed them selfs in front of a lot of people, and this presentation talked about these exact moments. They explained how some could avoid getting into this kind of situation and how you could prevent them from happening. I think that this is a really important topic and issue that we, human beings don’t talk enough about. In this generation, bullying and these kinds of situations are increasing rapidly, which is not good. This topic should be discussed more in my opinion. The duration of this presentation was about half an hour, and I think there was so much more left to discuss but didn’t fit into the timeline. Honestly, I loved it. It made me open up my eyes more about this topic and made me realize the importance of how some words and actions could offend most people.
The other presentation that stood out to me when I saw the program was Feminism. This is also something that should be more spoken of these days. The woman who talked about this specific topic is someone who a first-hand experience in it. So many people looked down on her and told her she couldn’t do something just because she was a woman. She talked about how not only men, but also women tend to judge some just because, and that there are a lot of people that still believe in the old” ways, ex: women belong in the kitchen, women should NOT work, and that they should just stay at home and clean and take care of the children and also the household al day, every day. There is no problem if someone does not want to work as a mother and believes that she should stay at home so that she can help out with the homework or drop the children off if needed. But telling us women what to, do and what not to do is NOT right, because we do have just as many rights as a man does in this generation. Some parts were left out when she spoke about the issue, so for me, this didn’t live up to my expectations, but I think this could have raised more attention to the issue in some eyes.
There were different stations where you also needed to use your mind and you also got to play a little bit. For example, there was a stand where you could build legos, but for you to be able to do that first you had to take a quiz that had 10 questions, and if you got at least seven of them right then you had to choose a plate that had legos in it and you had to compete with your friend. The one that could build the Lego that was in the picture won, and they could make themselves a Lego figure.
Overall I think this was a really fun experience that everyone should try at least once. It can be a great source of information if you pay attention to it and take the time to study it carefully.
– Balla Annabella 9. A. –
Brain Bar
Meiner Meinung nach ist Brain Bar eine äußerst gute Programmmöglichkeit für junge Menschen. Rund um das Haus der Musik (House of Music) sind viele verschiedene Zelte aufgebaut, in denen Studierende neue Erfahrungen sammeln konnten.
Meine Freunde und ich haben drei Vorträge gesehen, einen über Burnout, einen über Feminismus und eine über zukünftige Führungskraft. Im Vortrag zum Thema Feminismus erzählte die Dame über viele Dinge, die ihr und ihrer Familie im Laufe der Jahre widerfahren waren. Er teilte seine eigenen Erfahrungen aus seiner Kindheit und machte uns klar, wie wir erkennen können, wann ein Mann eine Frau hasst.
Er berührte das Thema der weiblich-männlichen Züge, die von der Vergangenheit bis heute übriggeblieben sind. Der Vortrag über Kiègès/Burnout hat mir am besten gefallen, weil er von einem Psychologen gehalten wurde. Es war eine interaktive Performance, die die Menschen ausreichend einbezog. Am Ende der Vorstellung rief der Psychologe einen Mann aus dem Publikum, mit dem er ein 5-minütiges Beratungsgespräch führte, das wir als Publikum beobachten konnten. Dem Mann zufolge haben ihm sogar diese fünf Minuten geholfen, den richtigen Weg einzuschlagen.
Wenn ich die Gelegenheit dazu habe, werde ich sicher noch einmal hierherkommen, da ich schon bei vielen Vorstellungen dabei gewesen wäre. Ich denke, die Aussichten für unsere Zukunft sind gut.
– Mechle Nóra 11.B. –