Idén XXII. alkalommal rendezte meg a Nemzeti Tudósképző Akadémia a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját Szegeden, április 13. és 15. között. Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin azok a Nobel-díjasok, akikkel ez a dél-alföldi város büszkélkedhet. Nem véletlenül hívják a napfény városának, saját bőrünkön éreztük a napsugarakat és az áprilisi 30 fokos nyarat.

Szombat délután érkeztünk meg, estefelé pedig biológiatanárunkkal közösen felfedeztük a városközpontot. Megcsodáltuk a Szegedi Dómot, a Kárász utcát és a Széchenyi teret, a színházat, az egyetem épületeit, a belváros csodás épületeit, és természetesen a Tiszát. Másnap reggel a Szegedi Egyetem Gyakorló Gimnáziumában, a Radnóti Miklós Gimnáziumban kezdtünk, ahol patológiás metszeteket vizsgáltunk a mikroszkópokkal és más eszközökkel bőven felszerelt TERMOSZ-laboratóriumban. Ezt követően rövid, vezetett városnézésre indultunk, melynek során Szeged történelmével is megismerkedtünk. A séta végén megérkeztünk a Szegedi Egyetemre, ahol Nobel-díjas és sikeres kutatók angol nyelvű előadásait hallgattuk meg. Brian Kobilka, Nobel-díjas kutató a G-fehérjékről számolt be nekünk, David Eisner és Martin Morad pedig mindketten a kalcium szívre való hatásáról tartották bemutatójukat. Este a Szegedi Nemzeti Színházban Gálaest keretében a Tiszavirág néptáncegyüttes előadásán, majd azt követően állófogadáson vettünk részt.

Utolsó napunk délelőttjét Talentum-díjas kutatók és az év Szent-Györgyi Diákja angol nyelvű előadásán töltöttük. Egy hosszabb szünetben kerekasztal beszélgetés zajlott, ahol egyetemi hallgatók ismertettek meg minket az egyetemi élettel.

Ebben a néhány napban megismerhettük a gyönyörű Szegedet, és rengeteget tanulhattunk elismert kutatóktól. Fantasztikus előadásaikkal megmutatták, hogy a kutatás kitartást és kreativitást igénylő munka, de megéri. Biztattak arra, hogy kövessük az álmainkat és kutassunk.
Ez a munka nem mindig sikeres, sok a zsákutca, de ne adjuk fel! Először látni vagy tudni valamit, vagyis felfedezni felemelő érzés, főleg, ha tudjuk, hogy ezzel segítünk valakinek.

Orsós Réka Eszter
9. b osztályos biológia tagozatos tanuló

Iskolánkba látogatott ma két vendégünk, akik korábban iskolánkhoz kötődtek mindennapjaikkal. Mitták Ferenc úr, az 1985-ben alapított – akkori nevén 3.számú Iskola első igazgatóhelyettese, történelem szakos tanára volt. Történészként azóta sok könyvet írt. Legutóbbi 2 kötetes könyvének néhány példányát ajándékozta az iskola könyvtárának. Találkozott Kalmár Csabával (8.b), aki az Országos Történelem Verseny 1. helyezettje, ifjú történész.

Hatalmasat fejlődött a kémia tudománya: „az elmúlt 200 évben: a 18. század vége óta több mint húsz millió anyaggal zajló 42 millió különböző reakciót dokumentáltak.” Persze, nem is ezt kell követnünk az oktatásban… de valóban: a kémia, a folyton változás, na meg az átalakulás tudománya.

A lényeg viszont ennyi idő alatt sem változott: Gondolkodásra és logikus gondolkodásra tanítjuk a gyerekeket a természettudományos tantárgyakon keresztül.

Hogy ez most miért jutott eszembe? Tegnap lezajlott a XXXV. Hevesy kémia verseny. Még mindig elemzem kémia tanárként a MAVESZ kimagaslóan magas színvonalú és hasznos konferenciájának egy-egy részletét a szakmai vegyipari utánpótlásról és alig várom jövő héten a kilencedikes gimnazistáink kutatómunkájának előadását a Hlavay József Országos Környezettudományi és Műszaki Diákkonferencián Veszprémben. Mindeközben éppen most -szó szerint-a biológia iránt érdeklődő gimnazistáink Szegeden a Nemzeti Tudósképző Akadémián Nobel díjas kutató előadását hallgatják angolul. Nem mellesleg pedig az egész suli  papírt gyűjtött a héten…Igen, variációk egy témára…vagy legalább kettőre-a tehetséggondozásra, a motiválásra, a természettudományok fontosságára.

Visszatérve a nagy hagyományú kémia versenyre: Százhalombattát az Arany János iskola öt hetedik osztályos diákja képviselte. Nagyon büszke vagyok már arra is, hogy bejutottak a Pest vármegyei fordulóba a diákjaim, hát még arra, hogy a legjobbikuk a hetedik helyen végzett (40 fő 7. osztályos diák versenyzett), dolgozatát továbbküldtük.

Az MTT-nek írt összefoglalómban a versenyről még azt fogom írni, hogy a diákokat kísérőkkel és a környék iskoláiban dolgozó, javítást vállaló kémia tanárokkal igazi kis szakmai műhely kerekedett. Akár ez is kellhet ahhoz, hogy tehetséges gyerekeket odaadással motiváljunk.

Örülök, hogy ismét bizalmat szavaztak iskolánknak és 26. alkalommal rendezhettük meg a vármegyei versenyt.

Köszönjük szépen a támogatást az Aranykapu Alapítványnak, a Princess-fejedelmi péksütemények pékségnek és a Bistro di Vespa Vesuvio étteremnek.

Adorjánné Káldi Boglárka versenyfelelős