„L’intelligence artificielle et l’enseignement de demain”
Az előző héten egy Erasmus+ továbbképzésen vettünk részt Grazban, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia oktatásban való alkalmazása állt. A program rendkívül aktuális és inspiráló volt: izgalmas volt megtapasztalni, hogyan gondolkodnak ugyanarról a kérdésről más országok pedagógusai, és milyen jó gyakorlatokat alkalmaznak a mindennapi oktatásban. Értékes szakmai párbeszéd alakult ki észt, francia, olasz, osztrák és magyar kollégákkal.
A program során minden nap három órán keresztül vettünk részt óralátogatásokon. Nyelvórákat, természettudományi órákat, digitális kultúra foglalkozásokat és más tanórákat figyelhettünk meg, miközben betekintést kaptunk az osztrák oktatási rendszerbe. Különösen érdekes volt látni a hasonlóságokat és különbségeket, valamint azt, hogy a pedagógusok milyen módszerekkel építik be az AI-t a tanítási folyamatokba.
A délutáni programok során minden ország bemutatta saját tapasztalatait, iskoláját és az AI oktatási felhasználásával kapcsolatos elképzeléseit. Mi prezentációnkban az AI oktatásban való használatáról, az EU-s és magyar szabályozásról, az AI előnyeiről és veszélyeiről, valamint a diákok AI-használati szokásairól beszéltünk. Külön kitértünk az AI Actre, az adatvédelemre, a kritikai gondolkodás fontosságára és a felelős AI-használatra is. A témához kapcsolódva diákjainkkal egy kérdőívet is készítettünk az AI mindennapi használatáról.
A francia kollégák több érdekes projektet is bemutattak. Az egyikük történelemórán a DuckDuckGo AI segítségével dolgozták fel XIV. Lajos koronázását. A diákok kérdéseket fogalmaztak meg, AI segítségével kerestek válaszokat, majd összefoglalót készítettek és prezentálták munkájukat. A hangsúly a kritikai gondolkodáson, a kérdezéstechnika fejlesztésén és az AI tudatos használatán volt.
Egy másik francia bemutató a klímaváltozás témáját dolgozta fel természettudományos órán. A diákok egy „klímaszkeptikus” szerepet játszó AI-val vitatkoztak, amely tudományosnak tűnő ellenérveket fogalmazott meg. A tanulók feladata az volt, hogy tudományos bizonyítékokat keressenek, érveljenek, ellenőrizzék az AI állításait, és különbséget tegyenek vélemény és bizonyíték között. A projekt célja a kritikai gondolkodás és a tudományos szemlélet fejlesztése volt.
Az osztrák kollégák bemutatták a Classtime platformot, amely AI-alapú teszt- és kvízkészítésre használható. A rendszer segíti a differenciálást, az értékelést, a gyors ismétlést és a nyelvtani vagy szókincsfejlesztő mini tesztek készítését. Megismerkedtünk a To Teach AI platformmal is, amely óratervek, feladatlapok és kvízek gyors generálásában segíti a pedagógusokat, jelentősen megkönnyítve az előkészítő munkát.
Az olasz prezentációk fő témája az inkluzív oktatás volt. Bemutatták, hogyan lehet az AI-t személyre szabott segítségként alkalmazni sajátos nevelési igényű vagy tanulási nehézséggel küzdő diákok támogatására. Szó esett többek között a diszlexiás, autista, látás- vagy hallássérült, illetve mozgáskorlátozott tanulók segítéséről is.
Az észt kollégák előadásában az e-Estonia digitális rendszer kapott hangsúlyt. Bemutatták, hogyan segítheti az AI az óratervezést, a differenciálást, a feladatlap- és tesztkészítést, az értékelést, valamint a sajátos nevelési igényű diákok támogatását. Több AI-eszközt is megismerhettünk, például a NotebookLM-et, a MagicSchoolt, valamint konkrét tanórai példákat nyelvórákról, matematikából és természettudományos tantárgyakból.
Részt vettünk Dr. Elke Höfler egyetemi tanár „From Using AI to Shaping Learning – Where are we headed?” című előadásán is, amely azt vizsgálta, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a tanulást, és milyen irányba halad az oktatás jövője. Szó esett többek között a kritikai gondolkodás fontosságáról, a deepfake veszélyeiről, az együttműködésre épülő tanulásról, valamint arról, hogy az AI mellett továbbra is kulcsszerepe van a tanárnak és a tudatos pedagógiai folyamatnak.
A műszaki egyetemen egy recycling gyakorlati órát is megtekinthettünk, ahol a diákok a műanyag újrahasznosításával foglalkoztak. A tanulók például joghurtos dobozokból készítettek társasjátékhoz bábukat, így a fenntarthatóság és a kreativitás is hangsúlyosan megjelent a foglalkozáson.
Az ilyen nemzetközi szakmai tapasztalatok mindig rengeteget adnak: új ötleteket kapunk, inspirálódunk, és közben értékes kapcsolatokat építünk. A kérdés ma már nem az, hogy használjuk-e az AI-t az oktatásban, hanem az, hogyan használjuk okosan, felelősen és valódi pedagógiai értéket teremtve.
Adorjánné Káldi Boglárka, Milek-Mosonyi Edit
