Reptérlátogatás a Liszt Ferenc Repülőtéren
Március 16-án, hétfőn a 10.b osztály emelt szintű biológiás csoportjával szakmai terepgyakorlaton vettünk részt a Budai-hegységben, melynek során a kora tavaszi aszpektus jellegzetességeit tanulmányoztuk.
Túránk a budakeszi Hideg-völgyből indult, ahonnan a Tarnai-kilátópont érintésével kapaszkodtunk fel a Nagy-Kopaszra. A terep kiváló lehetőséget nyújtott a geológiai és botanikai összefüggések megfigyelésére. A Tarnai-kilátópont környékén a dolomit
sziklagyepek vékony, rendzina típusú talajrétegét vizsgáltuk meg, amely meghatározza az itt élő növényzet ökológiai stratégiáit. Bár a tavaszi hérics szép számban mutatkozott, a leánykökörcsinből idén mindössze két tövet találtunk. A tavalyi bőséges állományhoz képest tapasztalt visszaesés vélhetően a rendkívüli szárazságnak tudható be, amely miatt sok példány
ki sem hajtott.
A szintkülönbségek leküzdése közben jól elkülöníthető módon megfigyelhettük a különböző fás társulásokat: a klímazonális cseres-tölgyeseket és gyertyános-tölgyeseket, a déli kitettségű oldalak intrazonális molyhos-tölgyeseit, valamint a hűvösebb völgyekben megjelenő extrazonális bükkösöket. Bár az erdő lombkoronája még zárt volt, a rügyezés már megindult,
az aljnövényzetben pedig megmutatkoztak a kora tavaszi geofiton növények, mint például a korai hunyor, az orvosi tüdőfű és a bogláros szellőrózsa, bár ezek egyedszáma is elmaradt a korábbi évekétől.
Lefelé menet érintettük a Budakeszi határában álló hegyi mamutfenyőket, amelyek különleges színfoltjai a környéknek. A mintegy 13 kilométeres gyaloglás során a hangsúly a folyamatos ismeretátadáson és a látottak helyszíni szemrevételezésén volt, de az elhangzottak visszakérdezése sem maradt el.
A napsütéses időben, jó hangulatban telt napot zökkenőmentes közösségi közlekedéssel zártuk Budapesten át. Reméljük hamarosan újra útra kelünk!
Kalauzné Szilágyi Beáta
biológia szaktanár
„Másokat boldoggá tenni az igazi boldogság.”
(Christopher Hoare)
Tapasztalataink szerint a többségi tanulók valamennyire ismerik ugyan a Sajátos Nevelési Igényű társaik helyzetét, mindennapi nehézségeit, a mélyebb, személyes kapcsolódásokban azonban bizonytalanok. Ezeknek a falaknak a lebontását tűztük ki célul, amikor elindítottuk iskolánkban a Különbözünk – mégis összetartozunk programunkat.
A projekt résztvevői iskolánk 5. b és a 4-5-6. d osztály tanulói. Azért ezt a korosztályt választottuk, mert hiszünk benne, hogy az ő nyitottságuk és érzelmi intelligenciájuk jelenti a kulcsot a valódi megértéshez.
Első lépésként a gyerekkel szakórákon (közösségi nevelés, hit- és erkölcstan) ismertettük meg a másság fogalmát, a másként való élet nehézségeit.
Ezt követően került sor az első közös programra: kreatív foglakozás keretében alkottak a gyerekek közös képeket, melyekből kiállítást szerveztünk.
Télen együtt várták tanulóink a Mikulást, ekkor már sokkal oldottabb légkörben. Vegyes csapatokban zajlott a sorverseny, ahol a gyerekek együtt egymásért versenyeztek, szurkoltak, nevettek.
Sőt titokban ajándékkal is készültek egymásnak az osztályok.
A következő állomásra most tavasszal került sor, amikor rendhagyó történelem óra keretében közösen elevenítettük fel az ókori olümpiák versenyszámait. Athén, Spárta, Mükéné, Trója és Théba város polgárai kocsiversenyen, diszkoszvetésben, gerelyhajításban, fegyveres futásban és helyben távolugrásban képviselték városukat. A jó hangulatú együtt sportolás után minden gyermek megkapta az őt megillető olajágkoszorúját, melyet a hagyomány szerint Zeusz főistentől (iskolánk főigazgatónőjétől) vehettek át. A gyerekek mosolyai, az egymást bíztatása, gratulációi, visszaigazolják nekünk, hogy jó úton járunk.
Tudjuk, hogy ez még csak a kezdet, de hisszük, hogy minden egyes közös nevetés egy újabb kötődés, amely valódi közösséggé kovácsolja a tanítványainkat. Szeretnénk a programot kiterjeszteni és még több osztályt bevonni, remélve, hogy a közösen épített hidak jövőre tovább erősödnek.
Czakó Hajnalka, fejlesztő pedagógus
Március elején, az Arany Napok keretében, két napon át ásványtani foglalkozásokat szerveztünk iskolánk alsó, felső, valamint SNI és RAK tagozatos diákjai számára. Meghívott előadóink, akik több évtizede foglalkoznak ásványokkal és ősmaradványokkal, idén Tatáról látogattak el hozzánk.
A 20–25 perces, élményekben gazdag előadások során számos érdekességet tudhattunk meg többek között az arany és az ezüst valódi értékéről. Megerősítést nyert az ismert mondás is: „nem minden arany, ami fénylik!” – hiszen a „bolondok aranyaként” ismert pirit csillogása könnyen megtévesztő, ám kémiai összetétele teljesen eltér az aranyétól.
Szó esett arról is, milyen sokoldalúan állíthatjuk a föld rejtett kincseit az ember szolgálatába: ékszerként, festékanyagként, gyógyszerként vagy akár ötvözőanyagként. Megtudhattuk, hogy a földkéreg építőkövei valóságos „nyitott könyvek”, hiszen a bennük rejtőző ősmaradványok révén bepillantást nyerhetünk a több millió évvel ezelőtti élővilágba és az egykori éghajlati viszonyokba.
Az előadás végén mindenki apró ajándékkal térhetett haza: a helyes válaszokat üveggyöngyökkel jutalmazták, a szünetekben pedig vásárlási lehetőség is várta az érdeklődőket.
Köszönjük szépen az előadást tartó Vasadi Gábornak és édesanyjának a tartalmas perceket és a kedves ajándékokat!
Szalontai Szilvia (szervező pedagógus)
Iskolánk 40. jubileumi tanévében az SNI tagozat tanulói készítették el az Arany Napok ünnepi megnyitó műsorát. Ebben a tanévben 34. éve, hogy Arany János nevét felvettük, éppen születése évfordulóján március 2-án. Szokás szerint Arany János portréját megkoszorúztuk a DÖK vezetősége képviseletével. Számos programot szerveztek az iskola pedagógusai a gyerekek számára. Ilyen az Arany Akadémia is, amelyen a 10-11. évfolyam gimnazistái vettek részt. Célja életutak, életpályák megismerése, tapasztalat gyűjtése. Olyan személyeket hívunk meg, akik kapcsolódnak valamilyen módon az iskolához.
Egyik előadónk Csiszár-Szekeres Klára tanárnő, aki válogatott kézilabdázó volt, most iskolánkban fejlesztő pedagógus.
Másik előadónk Szabó Tünde, aki iskolánkba járt 12 éven át, érettségi után az ELTE-n végzett és sok éves angliai munkaviszonya után Budapesten a British Petrol HR menedzsmentjének vezető beosztású dolgozója, AI szakember.
Harmadik vendégünk Dr. Sebestyén Gergely, aki szintén 12 éven át volt iskolánk tanulója, érettségi után az Óbudai Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát, doktorált és jelenleg ott tanít adjunktusként.
Vendégeink mondandójának lényege: amennyiben eredményt szeretnél, azért meg kell dolgozni, semmit nem kapunk ingyen. Legyetek nyitottak a szembejövő lehetőségek esetén, minél több területen próbáljátok ki Önmagatokat. Ehhez azonban alaptudás, továbbá odaadás, eltökéltség, akarat és sok esetben áldozat hozatal is szükséges. Ismét nagyon büszke vagyok egykori tanítványainkra és pedagógusainkra.
dr. Horváthné dr. Hidegh Anikó
főigazgató
Tóthárpád Ferenc: Kiszedal
Kisze, kisze, kiszebáb,
rojtos már a rokolyád,
Tüzet hozok, vizet hozok,
napsugárban pernye potyog.
Iszkoljon a tél!
Sokféle téltemető, tavaszköszöntő népszokás közül az egyik a kiszézés, kiszejárás, vagy kiszehajtás. A kisze nem más, mint egy leányruhába öltöztetett szalmabábu, ami a telet, betegséget, a böjtöt jelképezte. Néhány helyen kicének, kiszőcének, kiszevicének, vagy banyának nevezték.
A leányruhába öltöztetett szalmabábut „kiviszik a faluból, ott leveszik róla a ruhát, s elégetik, vagy vízbe dobják. Ezzel kiviszik a faluból a telet, a betegséget, a böjtöt”
/Barsi Ernő: Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában. 1992./
Az Sni-tagozat és Rak tanulói víg zenével, énekszóval és tánccal búcsúztatták az idei zord, hosszan elnyúló telet. A gyerekek mókás jelmezekbe öltöztek, amit bemutattak a társaik előtt. Az osztályokban finom sütik, társasjátékok és vidám dalok fokozták a jó hangulatot. Az ebéd mellől nem hiányozhatott a hagyományosan ízletes, farsangi fánk, amit mindenki nagy örömmel fogyasztott.
Így kergettük el a rossz időt, hogy átadja helyét a kellemes, tavaszi napsütésnek!
Minden támogató segítségét köszönöm:
Király Tiborné gyógypedagógus