Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a hetedik évfolyamos diákoknak szóló Határtalanul pályázatát megnyerve, öt napot tölthettünk Erdélyben, bejárva annak magyar lakta területeit.

Hétfőn reggel hatkor indultunk Százhalombattáról külön busszal

1. nap    Százhalombatta – Nagyvárad – Zsobok

A határ átlépése után első helyszínünk Nagyvárad volt. Először a római katolikus székesegyházat látogattuk meg, amit Szent László alapított. Utána megnéztük Szent László király lovas szobrát is.

Nagyvárad utcáin sétálva, a Nagyváradi Állami Színházról is hallhattunk érdekes információkat.

Estére első szálláshelyünkre érkeztünk, ahol szeretettel és meleg, ízletes vacsorával fogadtak bennünket a Bethesda Gyermekotthonban. Zsobok egy nagyon szép és hangulatos város Erdély Szívében. Vacsora után találkoztunk a gyerekekkel, vittünk nekik ajándékot és játszottunk velük.

2. nap Zsobok – Válaszút – Tordai-sóbánya – Tordai-hasadék – Mezőmadaras

A második napon meglátogattuk a Kallós Zoltán néprajzi múzeumot, ahol nagyon szép ruhák voltak kiállítva. Voltunk még a Tordai Sóbányában és a Tordai hasadéknál is, ami nagyon szuper volt. A Tordai sóbánya elején volt egy hosszú lépcsősor, utána pedig egy szintén hosszú folyosó, amiből több kisebb út nyílt. Az első úton mentünk be. Itt volt egy fekete-fehér és némi barna csíkokból álló gödör, melyet visszhangnak hívnak. A második helységben volt egy hatalmas faszerkezet, amit lovak húztak. Ezzel húzták fel a sót. A sóbarlang majdnem legalján volt egy tavacska ám nagyon visszhangzott, kicsit feljebb pedig egy nagy játszótér, billiárd, óriáskerék és mini golf. Itt eltöltöttünk egy órát.

Estére átmentünk az új szállásunkba, Mezőmadarasra.

3. nap   Mezőmadaras – Marosvásárhely – Marosvécs – Sáromberke – Mezőmadaras

A harmadik napon megnéztük a kúltúr palotát Marosvásárhelyen, ahol egy gyönyörű próbára ültünk be. Elmentünk a Teleki könyvtárba is, aminek imádtam a stílusát. Koszorúztunk Bolyai szobránál és a várban is jártunk. Ezután a szálláshelyhez közeli templomban kipróbálhattuk, hogy milyen játszani egy templomi orgonán. Jártunk a marosvécsi kastélyban is, ami nagyon tetszett.

Délelőtt Marosvásárhelyre látogattunk. A várost a Maros folyó szeli ketté. A nevének vásárhely része onnan ered, hogy sok vásárt tartottak ott. Marosvásárhely legnagyobb fejlesztései az akkori (1902-1912) polgármesternek, Bernády Györgynek köszönhető. Ekkor épült szecessziós stílusban a Közigazgatási Palota és a Kultúrpalota is. Szecesszió jelentése: átfogó, első művészeti hullám, ami szabadon engedi alkotni a művészeket. Séta közben megnéztük Romulus és Remus szobrát, mely minden nagyobb városban megtalálható.

Bementünk a Kultúrpalota épületébe. Az épület nagyon nagy és gyönyörű kívül belül. 1911-1913 között épült, három emelete van. Benne található egy hatalmas hangversenyterem is, ami a földszinttől a harmadik szintig nyúlik. Oda bementünk és részt vehettünk egy főpróbán. A második szinten van a Tükörterem, a harmadik szinten pedig a könyvtár, amiben 1 millió kötet található. A Tükörteremben 12 ólomüvegablak található, ezek 4 balladát mesélnek el. Az épület domborművekkel és freskókkal, ólomüvegekkel van díszítve. Mindent kézzel festettek, minden emeletnek külön művész volt a tervezője. Íratlan szabály volt a kereszténység ábrázolása. A Kultúrpalota építése után egy évvel kitört a II. Világháború. Egy dombormű 70 éven keresztül be volt falazva és 2004ben találtak rá újra. Freskó: olyan festmény, amely vakoláskor készült, amíg még nedves volt a fal (sokkal tartósabb, időtállóbb lett tőle a mű). Ez a szecesszió egyik utolsó épülete.

Ezen a délelőttön megnéztük még a Teleki-Bolyai Könyvtárat (Biblioteca=Teleki-Bolyai) Ez a könyvtár Marosvásárhely egyik legjelentősebb nevezetessége. Ismertebb neve a Teleki Téka. Teleki Sámuel hozta létre a könyvtárat 40 000 kötetes gyűjteményével. 1500 előtti ősnyomtatványokat, kéziratokat és régiségeket őriz. A könyvek méret és téma alapján vannak elrendezve és latinul, angolul, görögül, franciául és magyarul íródtak. Például 1200 bibliáról szóló könyv, 29 kötet rézmetszet az ókori világról, enciklopédiák, szótárak találhatóak itt. 1525-ben készült az első erdélyi nyomtatvány, amely nemrég került elő. Sok könyv kézzel színezett híres festők által. Ma körülbelül 230 000 könyv van a könyvtárban.

A kirándulásunk 3.napjának a délutánján megérkeztünk Marosvécsre ahol meglátogattuk a Kemény-kastélyt. Először körbesétáltuk a parkját ahol 380 éves fákat láthattunk, amiket még Rákóczi György ültetett. Ezen kívül Kemény János és családjának a sírhelyét illetve Vass Albert jelképes sírhelyét és még ezen kívül egy helikon asztalt is megnézhettünk a kastélyparkban. A kastélynak csak az 1. és a 2. szintjét látogathattuk meg mivel a 3. szint sajnos nagyon rossz állapotban van. A kastély reneszánsz stílusú illetve nagyon sok helység van benne. A kastélynak nagyon sok tulajdonosa volt, Kemény János volt az utolsó. Mostanában szoktak itt koncerteket tartani. Nekem nagyon tetszett ez a kastély mert nagyon szép, illetve rendkívül érdekes volt.

Délután a marosvásárhelyi vár udvarán megettük a reggel elpakolt ebédünket, majd megnéztük a várpalotát, és az az előtti mellszobrokat is Károli Gáspárról és Kálvin Jánosról. Aznap este még meghallgattunk egy „orgonakoncertet” és mi magunk is kipróbálhattuk a hangszert.

4.nap   Mezőmadaras – Szováta – Parajd – Korond – Farkaslaka – Fehéregyháza – Segesvár – Mezőmadaras

Csütörtökön egy ínycsiklandó reggeli után Százhalombatta egyik testvérvárosába Szovátára érkeztünk a Sóvidék egyik legnagyobb városába. Itt megcsodálhattuk Európa legnagyobb heliotermikus tavát a több mint 120 éves Medve-tavat, majd egy tanösvényen végighaladva megtekinthettük a Sóhegyet amely a leülepedett sótömegek felszínre töréséből keletkezett csoda. Itt láthattunk egy botanikai különlegességet, a fák és növények alkalmazkodó képességeiről. Utunk következő állomása a népművészezéről híres Korond ahol a kézműves soron kézzel készített fazekas termékekkel találkozhattunk és megfigyelhettük a településre jellemző színeket és motívumokat is. 

Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron sírját.

Csütörtöki programsorozatunk utolsó állomása Segesvár volt. A vár régen börtön és fegyverraktár volt, mely kétszer leégett. A többszintes erős házakban körülbelül 800 éve laknak. A várat a 14-16. században építették. Az iskolához vezető híres diákok lépcsője 1642-ben épült, melyet mi is megmásztunk.

Vacsora után néptáncoltunk, ami a kedvencem volt az egész kiránduláson.

A templom után elsétáltunk a Bánfi kastélyhoz, ahol 1443 február 14-én Mátyás király született.

Az épületet először Ferenc József újíttatta fel, díszesebb kinézetűre, majd később 1941-ben Kós Károly restaurálta utoljára.