Charles Dickens: A Christmas Carol

Charles Dickens: A Christmas Carol

Éneklés, írás, rajzolás… Mindegyik az önkifejezés egyik formája. Amikor szenvedéllyel csinálsz valamit, ami másoknak is örö

met szerez. Amikor az összetartásnak köszönhetően minden értelmet nyer, mert kölcsönösen tanultok egymástól. Ugyanezt a hatást érte el Charles Dickens Karácsonyi éneke, amit 2019. nov. 22-én néztünk meg Székesfehérváron a The American Drama Group Europe előadásában.

A történet középpontjában egy arrogáns, fösvény öregember van, Ebenezer Scrooge, aki mindennemű kedves gesztust, mások iránti szimpátiát és egyéb hasonló dolgot (köztük a karácsonyt is) megvetve tengeti napjait, mígnem Szenteste Jaboc Marley látogatása mindent megváltoztat. Az egész életében csak a pénzzel törődő volt munkatársa megpróbálja figyelmeztetni, nehogy az elkövesse ugyanazt a hibát, amit ő holtában már nem tud kijavítani. Scrooge-ot három különös idegen látogatja meg aznap éjszaka: a múlt, a jelen, valamint a jövő szelleme. Az eddig pökhendi öregember egy olyan leckét tanul, ami sosem fog elfelejteni.

Az előadást angolul tekintettük meg, ahol a színészek anyanyelvi beszélők voltak. A szereplők játéka egyszerre nevettette meg és gondolkodtatta el a közönséget. Igaz, próbára tette az angoltudásunkat, de a gyakorlás szempontjából senki sem vesztett vele semmit.

Azzal is elnyerhette a nézők tetszését, hogy csupán néhány színész, egyszerre több karakter szerepét is elvállalva mutatták be a cselekményt. Ezenkívül jó néhány kreatív megoldást láthattunk. Pl. Tiny Timet egy bábuval helyettesítették, a múltat bemutató „lélek” a Scrooge főnöke által szervezett karácsonyi ünnepély alkalmából cukrot osztogatott a nézőközönségnek, ami által úgymond kommunikáltak velünk, a kattogó óra hangját maguk a színészek adták ki, mikor egy újabb kísértet látogatta meg a főszereplőt, ami szerintem egyben az idő múlását is jelképezte, mit nem szabad elvesztegetni.

Azoknak tudom ajánlani a színdarabot, akik szeretik az elgondolkodtató műveket, jelen esetben a Karácsonyi éneket, aminek megnézése után még ha egy pillanatra is, de belegondolunk abba, mi lenne, ha velünk történne ez, mi lennénk Scrooge helyében. Újraértékelhetnénk egész eddigi mivoltunkat, és ráébredhetnénk arra, milyen hálásnak kell lennünk az életért, minden egyes percéért. Az idő az, amit sose kaphatunk vissza.

Kubinszki Eszter 9.ny osztály

A Fantasztikus Hármas és a …

A Fantasztikus Hármas és a …

Az idei tanévben is iskolánk adott helyett a Bolyai Matematika Csapatverseny megyei/körzeti fordulójának október 11-én.

Néhány nap múlva kaptuk az örömhírt, hogy sikerült a megyei legjobb 6 közé jutnunk és október 24-én várnak minket Budaörsre, az eredményhirdetésre. Nagyon izgalommal hallgattuk az eredmények felsorolását. A díjak átadása közben rövid hangversenyeket hallhattunk a helyi iskola diákjainak előadásában. Következett a 4. évfolyam, de nem hallottuk a csapatunk nevét. Vagyis az első 3 közé jutottunk!!! Végül kiderült, hogy 2. helyezést sikerült elérnünk. Az okleveleket és az ajándékainkat a színpadon vehettük át.

Néhány közös fotó elkészítése után boldogan indultunk haza. Jövőre újra megpróbáljuk! 

A Gyökvonók csapata: Kajtár Angéla, Kajári Áron, Mikhail-Tóth Zakaria 4.b osztályos tanulók és Turi Hajnalka felkészítő tanáruk

Történelmi kirándulás a Bakonyban

Történelmi kirándulás a Bakonyban

Az idén is támogatta a százhalombattai Önkormányzat a történelmi kirándulásunkat, amely így már ötödször indult el gimnáziumi diákokkal, hogy túrázzon egy jót hazánk valamely történelmi helyének közelében. Idei konkrét túracélpontunk a Bakonyban lévő Cuha-patak völgye volt, a közelben lévő Zirci Apátság megtekintése szinte természetesen adta magát, hiszen Zircen keresztül vezetett utunk Vinyére a szálláshelyünkre.

 

 Egészen szeptember végéig kitartott a nyárias meleg az idei évben, de október első hetére megérkezett az ősz. Ez a túrázáshoz ideális, bár este a tábortűz ellenére is előkerültek a meleg pulcsik, kabátok a 10 fok alatti hőmérséklet miatt.

Az első napon kb. fél 11-re megérkeztünk a szálláshelyünkre, ahol lepakoltunk és már indultunk is a Cuha-patak völgyébe. A turista útvonal sokszor a patakon vezet keresztül, ezért kértem, hogy mindenki bakancsban jöjjön. Ám elérve a patakmedret szomorúan-csodálkozva tapasztaltuk, hogy egy csepp víz nem sok, de annyi sincs benne. A helyiektől megtudtunk, hogy immár 2. hete száraz a patakmeder. A táj azonban gyönyörű őszies volt, 13 km-t tettünk meg, a patak mentén haladva, hogy visszaérkezzünk a szállásunkra kora délutánra. Ekkor bográcsban közösen főztünk magunknak egy jó nagy adag paprikás krumplit, amit még sötétedés előtt a szállás szaletlijében fogyasztottunk el, együtt mind a 38-en.

Másnap délelőtt reggeli után elhagyva a szállásunkat ismét bevettük magunkat az erdőbe. Csípős, de napfényes reggel után kellemes időben még a kabátok is lekerültek rólunk a túra alatt. A Fenyőfő közelében lévő Likas-kő és Pápalátó-kő volt utunk célpontja. A tiszta időnek köszönhetően, ha nem is láttunk el Pápáig, de Pannonhalmáig igen. Több erdei vadlest is láttunk, fakitermelés nyomait, állatlábnyomokat, az „élő” erdő nyomait.

Délben elfogyasztottuk elég „soványra” sikerült ebédünket (nem gimnáziumi csoportra mérték az adagot…) Majd bevonatoztunk Zircre. Miért vonattal, hiszen buszunk is volt? Mert ez Magyarország egyik legszebb vasútvonala. 2 viadukton és 3 alagúton, sziklák mentén, az erdőn keresztül halad szépen lassan a vonat, és még térerő sincs ezen a vidéken!

Zircen az Arborétumot és a Műemlékkönyvtárat néztük meg. Csodálatos a különböző fák, cserjék szabadtéri gyűjteménye, és itt is tapasztaltuk a szárazság nyomat, hiszen a természetes forrás által táplált patak medre itt is száraz volt. A ciszterci rend könyvtára pedig egyedülálló könyveket, kódexeket, XVI. századi éggömböt, földgömböt, asztalból nyíló könyvtári létrát tartogatott számunkra.

Utolsó előre nem tervezett (de a szolid ebédet ki kellett egészíteni) közös hamburgerezésünk után elindultunk haza. Kellemesen elfáradtunk, bakancsaink bár szárazon maradtak, de jó pár kilómétert tettünk velük. Természetesen már a jövő évi tervezgetés is megvolt, mi legyen a célpontunk.

Reméljük, hogy bárhova is megyünk hasonlóan jól sikerül!

Tima Emese

 

Két napot tölthettünk Vinyén a történelem tanárok által szervezett kirándulásunkon.

Első nap reggel 8 órakor indultunk busszal, a szállásra érkezéskor leraktuk csomagjainkat. Ezután végigtúráztunk a Cuha-szurdok ösvényen. A túrautvonal a patak mentén, néhol a patak medrében haladt. A nap végén a 15 kilóméteres táv után bográcsban főztük meg a vacsoránkat: paprikás krumplit. Az ételt a kimerült csapat jóízűen fogyasztotta el. Az este a tábortűz köré gyűltünk, sütögettünk és jól szórakoztunk. A második napunkon egy rövidebb táv állt előttünk, kb.7 km, a Likas-követ és a Pápalátó követ tekintettük meg. Ezután Vinyén ebédeltünk és a 12:50-kor induló vonattal utaztunk Zircre. Ez a vasútvonal Magyarország egyik legszebb és legrégibb hegyi vasútvonala, 3 alagúton és 2 kis völgyhídon halad át. Zircen a Ciszterci Apátságban megnéztük az Arborétumot és a Műemlékkönyvtárat, ahol tárlatvezetést kaptunk. Ezután mindenki megebédelt és egy jót aludt hazafelé a buszon.

Benedik Balázs 10.b

Kirándulni voltunk

Kirándulni voltunk

Szeptember 16-án az SNI tagozat 7-8 osztályának diákjaival a Budakeszi Vadasparkba látogattunk. Vonattal és busszal utaztunk, majd egy kellemes erdei séta után érkeztünk a parkba. Először a háziállatokat tekintettük meg, majd az erdei állatok következtek. A vaddisznókon és az őzeken kívül a legjobban a mókusok tetszettek. A gyerekek makkokat adtak nekik, és örömmel figyelték, hogy törik fel azokat.

Fáradtan, élményekkel teli érkeztünk haza.

Sárai Krisztina
gyógypedagógus

2019.szeptember 16-án tanulmányi kiránduláson vettünk részt. Utunk Százhalombatta Óvárosába vezetett. A gyalog megtett út alatt sokat beszélgettünk, élveztük a szép időt. Az óvárosi játszótéren rengeteget játszottunk, megnéztük a város legöregebb fáját és még mókust is láttunk. Megcsodáltuk  a Dunát, kavicsokat gyűjtöttünk, majd busszal visszatértünk az iskolába.

Vasadiné Bánovics Adrienn
gyógypedagógus
1.2.3. d

Kirándulás a Velencei – tónál

Hétfőn kirándulni voltunk Agárdon. Százhalombattáról indultunk vonattal. Érden átszálltunk és továbbutaztunk. Tíz óra körül megérkeztünk a helyszínre. Elmentünk az akváriumházba, ahol többféle halat láttunk. Ezután a Velencei-tó partján sétáltunk, ahol sok hattyú úszkált. A nap végén mindenki jutalmat kapott a fagyizóban.

Bárcsak jövőre is elmennénk erre a helyre!

Király Tiborné
gyógypedagógus
4-5-6.d

Az olasz fakt az európai nyelvi koktélbáron

Az olasz fakt az európai nyelvi koktélbáron

2019. 09. 19-én az Olasz Kultúr Intézet (Istituto Di Cultura Italiana) rendezvényén jártunk. A program célja a különböző európai országok és nemzetiségek nyelvének, kultúrájának és szokásainak népszerűsítése. Olyan érdekes és különleges nyelveket hallhattunk, mint például: a lovári, beás, bolgár, török és a finn.

Belépéskor mindenki ajándéktáskát kapott az európai nyelvi koktélbár szervezőitől, ami nagyon
hasznos volt, mert a délután folyamán szükségünk volt rá. A workshop az Olasz Intézet nagy aulájában zajlott, ahol minden nyelvi intézménynek saját standja volt. Ezeknél az „állomásoknál” feladatokat kellett megoldani az adott országgal kapcsolatban, amik lehettek kulturális kérések vagy interaktív feladatok. Lehetőségünk volt beszélni anyanyelvű emberekkel is.

Minden egyes feladat után kaptunk egy pecsétet az útlevelünkbe. Amennyiben összegyűjtöttünk hármat megvendégeltek bennünket egy frissítő koktéllal. A worshop-on kívül mini nyelvórákra is bekukkanthattunk, mint például kezdő beás, középhaladó olasz, haladó angol és az osztrák órán próbanyelvvizsgát is írhattunk.

Különböző nyelvcsoportoknál járva találkozhattunk könnyebb és nehezebb feladatokkal. A nehezebb feladatok közé tartozott egy vaktérkép az Egyesült Királyság városairól, ami nagy fejtörést okozott nekünk. Ekkor döbbentünk rá, hogy mekkorák a hiányosságaink ezen a téren. A svájciak is képviselték országukat. Egy kvíz keretein belül tudtuk meg az ország nyelvi megoszlását. 4 hivatalos nyelven beszélnek: franciául, németül, olaszul és romansul.

A nyelvek képviselői mindent megtettek azért, hogy jól érezzük magunkat, próbálták minél színesebbé tenni a feladatokat és ajándékokkal is kedveskedtek. Az egyetlen dolog amit sajnáltunk, hogy nem maradhattunk a program végéig a tombolasorsolásig, mert másnap dolgozatok tömkelege várt ránk. Összeségében jól szórakoztunk és jövőre is biztosan elmegyünk.

Ciao a tutti,
Bogi, Kitti, Luca
11/A